MédiatudatosságMédiatudatosság

 

A XXI. század multi-média világában a média-analfabetizmus komoly veszélyeket rejt magában.

Megengedheti-e magának a társadalom, hogy a felnövekvő generáció híján legyen mindazon képességeknek, amelyek révén a saját érdekeit szem előtt tartva értékelni tudja majd az őt érő gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális impulzusokat?

A Médiatudor népszerűsítését szorgalmazók szerint a válasz: természetesen nem.

A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését.

A gyerekek és a média viszonya

Nem túlzás azt állítanunk, hogy még soha ekkora szükség nem volt arra, hogy a fiatalok, köztük is hangsúlyozottan a legkisebbek, megkapják azt a felkészítést, amely alkalmassá teszi őket a média világában való biztonságos „közlekedésre”. Nemcsak az információ mennyisége, hanem az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is indokolja a különös odafigyelést.

A gyermek csak akkor értheti meg az őt körülvevő világot, ha képes kritikusan megítélni mindazt, amit lát vagy hall.

A gyerekek fejlődése eltérő lehet, és az, ahogyan televíziózás közben értelmezik a látottakat és hallottakat, fejlettségük mellett függ – többek között – attól is, hogy milyen társadalmi közegben, kultúrában nevelkednek. Vannak azonban jellegzetes közös vonások, amelyek általában jellemzőek egy-egy korosztályra.

Kisbabák

  • Többnyire a fény- és hanghatások váltják ki a figyelmüket
  • Figyelmük csak rövid időszakokra köthető le

Totyogók

  • Csak nagyon korlátozottan értik a látottakat
  • A látottakat, hallottakat hajlamosak utánozni

Óvodások

  • Aktívan érdeklődnek a dolgok jelentése után
  • Kifejezetten figyelik az izgalmas, akciókkal teli helyzeteket

Általános iskolások

  • Egyre több felnőtteknek szóló információval kell megküzdeniük
  • Hajlamosak televíziós szereplőkkel azonosulni
  • Fokozatosan képesek a cselekmény követésére

Serdülők

  • Önállóan televízióznak
  • A fiúk több időt töltenek tévézéssel és videójátékokkal, mint a lányok
  • A szülői felügyelet mértéke jelentősen csökken

Az, hogy egy gyermek mennyit ért meg az általa látott, hallott, érzékelt világból, függ fizikai és emocionális állapotától, valamint értelmi fejlettségi szintjétől.

Források

  • Media in the Home 2000, Annenburg Public Policy Center, USA
  • Canadian Heritage Publication: Television Violence: A Review of the Effects on Children of Different Ages by Wendy L. Josephson, Ph.D.
  • Kósa,É.-Vajda,Zs.: 1998. Szemben a képernyővel. Eötvös József Kiadó
Az oldal tetejére
 

Médiaértés és kritikus, szelektív médiafogyasztás

Vitathatatlan tény, hogy mára a média mindennapjaink nélkülözhetetlen elemévé vált: szórakozásunk, szabadidőnk, munkánk, információszerzésünk, és a világgal való kapcsolatunk sem képzelhető el nélküle. Szerepét a jövőben várhatóan tovább növeli a különféle technológiai lehetőségek összefonódása (mint például a televízió képernyőjén futtatható komputeres játékok és CD ROM-ok, a műsorszórás és az Internet összekapcsolódása, stb.). Megfigyelhető az a tendencia is, hogy a különféle képernyős technológiák konvergenciája miatt elmosódnak az információ, az oktatás, a munka és a szórakozás között húzódó határvonalak.

Számtalan vizsgálat eredménye igazolja azt is, hogy ma már a mozgó kép – és ezen belül a televízió – legalább olyan fontos szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok.

A modern technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásának és elterjedésének jelentős pozitív hozama is van. Az információ robbanásszerű terjedése kiváló lehetőség a tudás forradalmi, és egyben demokratikus térhódítására, csakúgy, mint az aktív állampolgári habitus megteremtésére. Ha az információ hatalom, úgy e hatalom megszerzése most mindenki számára csak egy kézmozdulat kérdése. Nincs kormányzat, amely manapság az emberek tudatlanságára alapozhatná a politikáját. A modern média elterjedése mindannyiunk számára több lehetőséget és jogosultságot biztosít.

Ezekre a kihívásokra válaszolni kell, és mindezekkel a lehetőségekkel tudni kell élni a jövőben. Mindebben az információs és kommunikációs technológiák tájékozott és kreatív használata egyre fontosabb szerepet kap. A fiataloknak (és a felnőtteknek is) meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát.

Mindezek alapján a szakemberek egyetértenek abban, hogy a huszonegyedik század gyermekeit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak.

Ahhoz, hogy majd a lehető legtöbbet profitálhassanak a szórakoztató és információs eszközök világában végbemenő drasztikus fejlődésből, el kell sajátítaniuk a megfelelő képességeket és szemléletmódot. A mozgó képek kritikus és kreatív értelmezésének képessége a 21. század médiaértésének egyik legfontosabb eleme.

Az alapfokú oktatásba megfelelő módon beépített médiaértés-fejlesztés nagymértékben képes hozzájárulni ahhoz, hogy a ma gyermekeiből a jövőben olyan felnőtt állampolgárok legyenek, akik mindezen képességek birtokában ismerik a demokratikus társadalom – és ezen belül a média – működésének mozgatórugóit, és így közösségük aktív, tevékeny és hatékony tagjaivá válhatnak.

Mit is jelent tehát a kritikus nézői magatartás?

A kritikus nézői magatartás egymáshoz kapcsolódó képességek széles skáláját öleli fel, kezdve a különféle közlési felületek és tartalomszolgáltató eszközök gyors megkülönböztetésének képességétől egészen a tartalom érdemi elemeinek értékeléséig. Bizonyos tekintetben ez hasonló a kritikus olvasói magatartáshoz, amely a magyar nyelv oktatásának is alapját képezi, azonban további képességeket is igényel: azt, hogy az egyén kritikusan mérlegelés alapján tudatában legyen annak, miért kedvel vagy éppen nem kedvel egy adott műsort, műfajt, és azt is, hogy preferenciáit erkölcsi és szellemi referencia-pontokhoz viszonyítsa. Így lesz képes felelősen dönteni afelől, hogy mit néz, milyen elektronikus eszközöket használ ő maga, és mit enged gyermekeinek megnézni, használni.

Az oldal tetejére
 

A médiatudatosság főbb ismérvei:

Milyen sajátos képességekre van szükség a médiatudatosság kialakításához?
A médiatudatos, azaz a kritikus néző

  • Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére...
  • Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit...
  • Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról...
  • Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól...
  • Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul...
  • Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek...
  • Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat...
Az oldal tetejére
 

További, angol nyelvű irodalom ugyanebben a témakörben: http://www.culture.gov.uk/PDF/media_lit_2001.pdf