Médiaértés, médiaműveltség, médiatudatosság

Ezekre a kihívásokra válaszolni kell, és mind ezekkel a lehetőségekkel tudni kell élni a jövőben.

Mindebben az információs és kommunikációs technológiák tájékozott és kreatív használata egyre fontosabb szerepet kap. A fiataloknak (és a felnőtteknek is) meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát.

Mind ezek alapján a szakemberek egyetértenek abban, hogy a hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes tartalmak erősségei, gyengéi, melyik. hitelesek, hogyan közlekedjenek a digitális világban.

Ahhoz, hogy majd a lehető legtöbbet profitálhassanak a szórakoztató és információs eszközök világában végbemenő drasztikus fejlődésből, el kell sajátítaniuk a megfelelő képességeket és szemléletmódot.

A médiaműveltség oktatásának alapelve, hogy felkészítsék a gyerekeket a kritikus gondolkodásra és a látottak értelmezésére. Ma a fiatalok a kereskedelmi üzenetek világában nőnek fel, amely életük legtöbb területét érinti – ezért minden eddiginél fontosabb, hogy pontosan megértsék, mit javasolnak, mit ígérnek és adnak el nekik. Csak akkor érthetik meg az őket körülvevő világot, ha képesek kritikusan megítélni mindazt, amit látnak vagy hallanak.

Nem túlzás azt állítanunk, hogy még soha ekkora szükség nem volt arra, hogy a fiatalok, köztük is hangsúlyozottan a legkisebbek, megkapják azt a felkészítést, amely alkalmassá teszi őket a média világában való biztonságos „közlekedésre”. Nemcsak az információ mennyisége, hanem az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is indokolja a különös odafigyelést.

Az alapfokú oktatásba megfelelő módon beépített médiaértés-fejlesztés nagymértékben képes hozzájárulni ahhoz, hogy a ma gyermekeiből a jövőben olyan felnőtt állampolgárok legyenek, akik mindezen képességek birtokában ismerik a demokratikus társadalom – és ezen belül a média – működésének mozgatórugóit, és így közösségük aktív, tevékeny és hatékony tagjaivá válhatnak.

A médiaértést fejlesztő programok azokat a készségeket fejlesztik, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy kritikus médiafogyasztók legyenek, és helyesen értelmezzék a média üzeneteit (például olyan fontos témák területein, mint a közösségi média, a digitális reklámozás, az influencer marketing és a testkép). A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését.

A médiaműveltség kulcsfontosságú készségeinek – a rugalmasság, az empátia, a kreativitás, a kommunikáció és a kritikai gondolkodás – fejlesztése során a fiatalok életvezetési készségeket is fejlesztenek, amelyek segítik őket a jövőbeni foglalkoztathatóság és jólét felé vezető úton, és felkészítik őket arra, hogy sikeres világpolgárok lehessenek.

Egy széles körben elfogadott meghatározás szerint a médiaértés – szélesebben értelmezve mindenféle írás –olvasni tudás és műveltség - képesség  arra, hogy  különböző formában megjelenő üzeneteket /tartalmakat  elérjünk, elemezzünk és értékeljünk, továbbá képesek legyünk kommunikálni  ilyen sokféle formájú üzenetek révén.
 
Milyen sajátos képességekre van szükség a médiatudatosság kialakításához?
A médiatudatos, kritikus és értő médiahasználó az, aki

• Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére...
• Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit...
• Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról...
• Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól...
• Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul…
• Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek...
• Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat..

Forrás:
Dr. habil. Kósa Éva
professzor, pedagógiai szakpszichológus, médiapszichológus